Először akkor vettem észre, hogy a levegő élesebben csíp, amikor a kutya elém lépett a lépcsőházban. Még most is hallom a szuszogását, ahogy a nyirkos járólapon ül és rám néz — aznap, mikor már majdnem engedtem, hogy a családom eldöntse, mit kezdjek az életemmel. Aztán egy foltos, öreg keverék kutya miatt minden megváltozott, és végre magamért hoztam meg a döntéseimet.
Egyedül éltem a válásom után egy budapesti panelban, amikor az ajtóm előtt vérző lábú, reszkető kutya jelent meg. Először csak gondot jelentett, de végül minden döntésemet átalakította: munka, család, sőt, magammal és másokkal való kapcsolatom is megváltozott. Most már tudom, hogy a hűség olykor fájdalmas felelősség, de nélküle nem lennék az, aki most vagyok.
Magányosan ültem a sötét panelban Budapesten, amikor egy esőáztatta, remegő kutya bukkant fel az ajtómban. A szaga a nedves avar és az olcsó kutyaeledel keveréke volt, de a tekintete megállította a kezemet, amivel a gyógyszerek után nyúltam volna. Ő lett a kényszerű társaságom, a fáradt, bosszantó, de végül életmentő okom arra, hogy még egyszer megpróbáljak hinni magamban.
