Egy kis magyar faluban nőttem fel, ahol anyám tanítónőként, apám pedig kőművesként dolgozott. Gyerekkorom óta éreztem, hogy valami nincs rendben anyámmal, de csak felnőttként értettem meg, mennyire magányos és elveszett volt. A családi titkok, a testvéremmel való kapcsolat és anyám egyre furcsább viselkedése végül mindannyiunk életét megváltoztatta.
Egy szegény, vidéki, sokgyermekes családból származom, de még nálunk sem fordult elő az, amit a párom családjánál láttam. Az első találkozásom az ő otthonukkal nemcsak kulturális sokk volt, hanem mélyen elgondolkodtatott arról, mit jelent a tisztaság, a családi szokások és a határok. Ez a történet arról szól, hogyan próbáltam megérteni és elfogadni valami egészen mást – és hogy végül hol húztam meg a saját határaimat.
Egyedülálló anyaként próbálok helytállni, miközben a lányomat, Violát nevelem, és idős mostohaapámról, Károlyról is gondoskodom, aki egy omladozó falusi házban él. Az idősek otthona gondolata könnyeket és ellenállást váltott ki, de végül egy váratlan megoldás hozott békét mindannyiunknak. Ez az utazás megtanított arra, hogy a szeretet néha nehéz döntéseken keresztül vezet el a boldogsághoz.
