Egyedül éltem, mindent előre megterveztem, és sosem vágytam társaságra. Egy váratlan találkozás egy kóbor kutyával azonban mindent felforgatott: a szabadságom elveszett, a magányom megszűnt, de az életem soha nem lett már olyan, mint előtte. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg szeretni, elengedni, és elfogadni, hogy az élet sosem kiszámítható.
A nagyapám, miután elvesztette a nagymamámat, hirtelen újranősült – ráadásul a szomszédasszonyhoz. Azóta mintha kicserélték volna: elfordult tőlünk, a családjától, és teljesen bezárkózott az új életébe. Ebben a történetben elmesélem, hogyan próbáltam visszakapni őt, és milyen érzések kavarogtak bennem a családi árulás és magány közepette.
Egyetlen pillanat alatt omlott össze a világom: apám testvére, Sándor bácsi, a temetés után bejelentette, hogy a szüleim házára igényt tart. A családi örökségért vívott harcban elvesztettem a hitemet az emberekben, de megtanultam, hogy az igazi értékek nem a falakban, hanem a szívben élnek. Ez az én történetem a veszteségről, árulásról és arról, hogyan találtam meg önmagam egy magyar kisvárosban.
