Egyik este a tizenhét éves lányom, Zsófi, könnyek között vallotta be: „Anya, terhes vagyok. De nem akarok anya lenni!” Ez a mondat mindent megváltoztatott: családi titkok, régi sebek és elfojtott álmok kerültek felszínre. Történetem arról szól, hogyan próbáltam anyaként helytállni, miközben a lányom és én is újra kellett gondoljuk, mit jelent felelősséget vállalni – önmagunkért és egymásért.