Egy tizenhat éves lány vagyok, aki édesanyjával és mozgássérült öccsével él egy kisvárosban. Amikor az egyetlen autónk elromlott, kétségbeesésemben a szomszédunkhoz, a gazdag és zárkózott Károly bácsihoz fordultam segítségért. Soha nem gondoltam volna, hogy ez a lépés nemcsak a családom életét, hanem az egész utcáét is megváltoztatja.
Egy viharos este, amikor minden összeomlani látszott körülöttem, kénytelen voltam szembenézni a családommal és a saját félelmeimmel. A férjem tanácsa, hogy kérjek segítséget a szüleimtől, mély sebeket tépett fel bennem, miközben a múlt árnyai és a jelen nehézségei között őrlődtem. Ez az én történetem arról, hogyan próbáltam megtalálni önmagam egy családi dráma közepén.
Frissen szültem, a kórházból hazaérve egyedül maradtam a kisbabámmal. Anyukám, a nagymama, segíteni akart, de nem úgy, ahogy nekem szükségem lett volna rá. A történetem arról szól, hogyan szembesültem az anyaság magányával, a generációs különbségekkel, és hogy mennyire nehéz kimondani: igenis, szükségem van segítségre.
Egyik este kétségbeesetten kopogtattam a szomszéd, Szabó úr ajtaján, hogy segítséget kérjek anyámnak és mozgássérült öcsémnek. Soha nem gondoltam volna, hogy egyetlen bátor lépés ilyen lavinát indít el az életünkben. Azóta minden nap azon gondolkodom, vajon tényleg csak a szerencsén múlt-e, vagy mindannyiunkban ott rejlik a változás lehetősége.
