A nevem Katalin, egy kis zalai faluban nőttem fel, és hittem a szerelemben. A budapesti sikeres férjem mellett azonban csak megaláztatás és magány jutott nekem. Amikor rájöttem, hogy csak teher vagyok, összeszedtem minden bátorságomat, és új életet kezdtem, ami felforgatta a családomat és az egész falut.
Egyedülálló anyaként mindent feláldoztam a fiaimért, de amikor a legkisebb megnősült, hirtelen kívülállóvá váltam a saját családomban. A történetem arról szól, hogyan fáj, amikor az ember szeretetet és megbecsülést vár, de csak rideg szabályokat és távolságot kap. Vajon tényleg csak az ajándék számít egy kapcsolatban, vagy van még helye a szívnek is?
Gyerekkoromtól kezdve azt tanultam, hogy a család mindenek felett áll. Évtizedeken át én voltam az, akihez mindenki fordult, főleg a húgom, Zsuzsa. De amikor nekem lett volna szükségem segítségre, hirtelen mindenki túl elfoglalt lett.