Egy nap a konyhában állva hallottam, ahogy a lányom, Dóra, rákiabál a hét éves unokámra, Zsófikára. Onnantól kezdve minden megváltozott: Zsófi egyre jobban visszahúzódott, és én, mint nagymama, kétségbeesetten próbáltam megmenteni őt a családi közöny és szeretetlenség elől. Ez az én történetem arról, hogyan szembesültem azzal, hogy néha a legnagyobb harcot a saját gyerekeinkkel kell megvívni azért, hogy az unokáink boldogok lehessenek.