A nevem Gábor, és egész gyermekkoromat egy budapesti gyermekotthonban töltöttem, miközben minden este arról álmodtam, hogy egyszer valaki hazavisz. Egy család visszautasítása után azt hittem, soha nem találom meg a helyem a világban, de amikor megjelentek Éva és László, minden megváltozott. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg bízni, szeretni és elfogadni magam – még akkor is, amikor a múlt árnyai újra és újra visszatértek.