A nevem Márta. Miután ikreimnek, Lilinek és Daninak autizmust diagnosztizáltak, a férjem, Gábor elhagyott minket. Egyedül maradtam Budapesten, miközben előítéletekkel, bürokráciával és saját félelmeimmel küzdöttem, de közben olyan erőt fedeztem fel magamban, amiről sosem hittem volna, hogy létezik.