Gyerekkorom egyik legfájdalmasabb emléke, amikor az iskolai menzán kiderült, hogy nem tudok fizetni az ebédért. A szégyen és a kirekesztettség érzése majdnem összetört, de a nagymamám szeretete és bablevese újra reményt adott. Ez a történet a szegénységről, az emberi méltóságról és arról szól, hogyan lehet szeretettel átvészelni a legnehezebb időket is.