A kapu előtt vérzett a mancsánál, és én még mindig a kölcsönről vitatkoztam – aztán a kutya döntött helyettem

Éppen a panelházunk előtt rántott meg a póráz, amikor megláttam a vért a kutya mancsán, és a szívem a torkomban dobogott. Addig csak a kölcsönről és az anyósommal való háborúról szólt minden, de azon az estén a kutya szó szerint elrángatott a következő döntéseimig. Azóta azt kérdezem magamtól: ha egy állat képes visszahozni belém a felelősséget, miért olyan nehéz ugyanezt emberek felé megtenni?