Egy hűvös reggel, mikor Karcsi, a viharvert kóbor kutya vérző manccsal elém vonszolta magát a lakótelepi játszótéren, még nem sejtettem, hogy a magányom és a depresszióm sorsa azon a napon eldől. Először csak a kötelesség vitt, aztán valami egészen más vette át az irányítást. Ez a történet arról szól, hogy egy mongrel, akit senki sem akart, hogyan kényszerített rá, hogy újraéledjek – és döntéseim örökre megváltoztak.