Minden úgy kezdődött, hogy egy este véres mancsú kutyát találtam a panelház lépcsőházában – a sietségben épp a vacsorámat kockáztattam, mert anyósom házában a pontosság szent. A kutya miatt nemcsak az idegesség, hanem a családi feszültségek is új szintet ütöttek meg, de végül olyan döntéseket hoztam, amik örökre átrendezték a sorsomat. A legmeglepőbb az volt, hogy végül pont ez a lompos, barna mutt tanított meg újra bízni magamban, még ha a szeretet ára néha túl nagy is volt.